Rózsadomb galéria
Szerbák Elek fotográfus — Kollár György szabad demokrata önkormányzati
képviselő „tárlatvezetői” közreműködésével —
néhány éve egy egész kötetre való fényképet
készített a második kerület nevezetességeiről vagy éppen rejtett
szépségeiről, Újlaktól Máriaremetéig, a Rákóczi
gimnáziumtól az Apáti-szikláig. Honlapunkon ezekből a
fényképfelvételekből, ha úgy tetszik, budai kordokumentumokból
válogatunk.
Aligha vitatja bárki is, hogy Budapest egyik legszebb kerületében élünk.
Értékes műemlékek és szívünknek kedves lakóházak,
kilátók, barlangok és meredek hegyoldalak teszik utánozhatatlanná ezt a
városrészt. A második kerületnek ezer arca van. Újlak és Rézmál,
Országút és Szemlőhegy, Rózsadomb és Vérhalom, Pálvölgy
és Pasarét, Nyék és Gercse, Máriaremete és Hársakalja: mind-mind
külön világ, amelynek megvan a saját történelme, legendáriuma, ha úgy
tetszik, életfilozófiája.
Kerületünk folyamatosan változik, és sajnos, nem mindig előnyére. Az
elmúlt időszakban például drasztikusan csökkent a zöldterület aránya,
megjelentek a lakóparkok és bevásárlóközpontok, veszélybe került az
a családias, kisvárosi jelleg, ami pedig egy kétmilliós metropoliszban
pótolhatatlan érték. Kevesen emlékeznek már az ötven évvel ezelőtti
Moszkva térre, amely ugyan magán viselte a háború nyomait, de mégis kedvesnek,
barátságosnak tűnt. Csend volt és nyugalom, s a kirándulók szívesen
indultak innen Hűvösvölgybe, Zugligetre, Budakeszire. A Rózsadomb egy évszázaddal
ezelőtti arcát korábban éppen itt, a Szabad Kikötőben mutattuk be, egy
Áldás utcai villa kilátótornyából, 1900 táján
készített fényképfelvétel segítségével.
Ez a fotográfia ma már kordokumentum, s talán egyszer az a sorozat is azzá válik,
amit Kollár György szabad demokrata önkormányzati képviselő
szakértő közreműködésével Szerbák Elek készített,
s amelynek néhány jellegzetes darabját most lapunk hasábjain is közreadjuk. Nem tudom,
kiben milyen érzéseket kelt, milyen emlékeket idéz fel az újlaki
háztetők, a Kelemen László utcai villamosmegálló, a
Hűvösvölgyi út és Budakeszi út találkozásánál
megbúvó Szép Ilona Patika, a Pasaréti tér vagy éppen a Rákóczi
Gimnázium és a kápolna látványa. A fényképek mindenesetre azt
bizonyítják, hogy szinte kiismerhetetlenül sokszínű, rejtélyekkel teli, izgalmas,
s talán éppen ezért is szeretetre méltó városrészben élünk,
ami már önmagában jó dolog.
S hogy száz év múlva milyen látvány fogadja majd a
fényképészt, aki csodamasinájával újra megörökíti a
Rózsadombot és a Moszkva teret? Ezt ma még nem sejthetjük. Azt viszont már mindig tudni
fogjuk: 2002-ben ilyen volt szűkebb pátriánk, Budapest második kerülete.
Az egyes filmkockákra kattintva a képek nagyobb méretű tehát
lassabban letöltődő változatában is gyönyörködhet.